Valentino Rossi nem csak egy kilencszeres Grand Prix-világbajnok. Az olaszt tartják minden idők egyik legnagyobb sportolójának, befolyása messze túlterjed a MotoGP pályáján. 14 éve a gyári Yamaha MotoGP felszerelésével több mint 50 futamgyőzelmet és négy címet hozott számára, a gyártó legsikeresebb motorosaként betonozva be ezzel helyét a történelemben.

Gokartozással kezdett, ám a „Doktor” hamarosan apja, Graziano nyomdokaiba lépett a motorkerékpár-versenyzésben. Már 1992-ben, 13 évesen megnyert egy regionális minimotor-bajnokságot, mielőtt célba vette volna a motorversenyzés csúcsát.

Rossi 1995-ben és 1996-ban olasz bajnokságot nyert, míg az első 125 köbcentis Európa-bajnokság kampánya során a harmadik helyen végzett a versenyzők ranglistáján, mielőtt az 1996-os szezonon a világszínpadra lépett volna.

Első 125 köbcentis világbajnoki győzelmét is ebben az évben érte el Csehországban, második szezonjában pedig Rossi egyszerűen megállíthatatlan volt: 11 futamot nyert, amellyel megszerezte első világbajnoki címét is.

Ahogy elérkezett az 1998-as 250 köbcentis világbajnoksághoz, Rossi alig maradt le a bajnoki címről számos versenyző ellen, a következő évben azonban ismét megmutatta erőfölényét második világbajnoki címének megszerzésével.

Ezzel az ezredfordulón fellépett az 500 ccm-es világbajnokság szintjére, és nem tartott sokáig, mire Rossi valódi szenzációvá vált a motorversenyzés világában. Az olasz első felsőkategóriás győzelmét a Donington Parkban aratta ugyanebben az évben, és második helyezést ért el a ranglistán a sport több korábbi bajnoka és legendája között.

2001 lett a „Rossi korszak” kezdete, és ebben a szezonban a VR46 16 versenyből 11 győzelemmel koronázta az 500 ccm-es világbajnokságot. 2002-ben a felsőkategóriás verseny neve MotoGP lett, de a névváltoztatás és az 500 ccm-es kétüteműről a 990 ccm-es négyüteműre történő áttérés ellenére sem történt változás az első helyezettben. Rossi abban az évben és 2003-ban is megnyerte a címet, mielőtt megkezdte volna hosszú együttműködését a Yamaha-val.

Ez pedig azonnal nyerő kombináció lett, hiszen Rossi rohamos sebességgel szerezte meg következő címét 2004-ben, hogy aztán még nagyobb látványossággal térjen vissza a 2005-ös szezonban, amellyel ötödik egymást követő bajnoki címét vihette haza, 147 pontos előnnyel.

Miután a 2006-os és 2007-es bajnoki címeket kihagyta, Rossi 2008-ban visszatért a csúcsra, és megdöntötte saját rekordját az egy szezon alatt szerzett legmagasabb pontszámmal. A következő évben az olasz fej-fej mellett haladt előre Yamaha csapattársa, Jorge Lorenzo mellett a bajnoki címért, de Rossi megnyerte az egész szezonon át tartó csatát, ezzel hetedik világbajnoki címét is megszerezve.

Rossi azóta is a tűzvonalban van, eddig összesen 89 MotoGP versenyt nyert meg, és 198 alkalommal állt dobogóra.

Miután a 2004-es szezonban csatlakozott a Yamaha-hoz, Rossi első győzelmét a szezonnyitón kísérelte megszerezni Dél-Afrikában, a Phakisa Freeway pályán, Welkom közelében. Ígéretes kezdet volt ez a Doktor számára, ahogy átvette a pole pozíciót, és ezzel versenybe került az első motoros címéért, aki két különböző gyártóval nyert meg egymást követő Grand Prix-bajnokságokat.

Ahogy megkezdődött a verseny, Rossi tökéletes módszerrel indult meg a győzelem felé az 1. kör balkanyarjában. Gyorsan hármas csatává változott a verseny azzal, hogy Max Biaggi és Sete Gibernau megpróbálták lefaragni Rossi előnyét.

A trió a leggyorsabb köröket futotta, Biaggi és Rossi helyet cseréltek a pálya elején, Gibernau pedig kissé háttérbe szorult. A verseny közepén Rossi 46-os számú Yamaha YZR-M1 motorjával ismét a mezőny első helyére került, és úgy tűnt, az olasz tudja a legjobban kezelni versenytempóját az izzasztó hőségben.

Amikor már csak öt kör volt hátra, úgy tűnt, hogy Rossi elveszíti áhított első győzelmét a Yamahával, ahogy Biaggi egyre előrébb jutott, de az olasz folytatta a küzdelmet, és a 10. körben ismét leelőzte honfitársát.

Az utolsó néhány kör alatt erős védekezése bizonyította a különbséget, hiszen Rossi szenzációs győzelmet aratott a Yamaha-val. A tiszteletkörben az olasz a kimerültségtől és érzelmeitől vezérelve rogyott le M1-je előtt a versenypálya szélén.